Dorin Florea, Marosvásárhely polgármesterét, a PDL első alelnökét 2012 júniusában immár negyedik alkalommal választották a város polgármesterévé, s már az előző mandátumában csapatával közösen elkezdte Románia egyik legbátrabb stratégiájának, a Digitális Város stratégia kivitelezését, a francia Issy-Les-Moulineaux mintájára, amely Európa Médiavárosává vált.

Az AGERPRES-nek adott interjúban, a városvezető ezen stratégia hasznáról és perspektíváiról beszél, amelyről azt mondja, hogy több ezer munkahely teremtéséhez vezet, de szól az európai, valamint a helyi és központi költségvetésből finanszírozott projektekről, amelyeket úgy gondoltak ki, hogy felöleljék szinte valamennyi területet.

AGERPRES: Egy éve, hogy újabb mandátumhoz jutott Marosvásárhely Polgármesteri Hivatala élén. Melyek azok a tervek, amelyekkel elnyerte ezen mandátumot, mennyit valósított meg, milyen nehézségek gördültek útjába, melyek a következő időszak célkitűzései?

Dorin Florea: Kijelenthetem, hogy ez az év hamarabb telt el, mint a többi. Az utolsó mandátumom a vásárhelyiekkel kötött egyezség jegyében zajlott, amikor is arra kértem őket, legyenek partnereim. Tudom, hogy nagyon nehéz terv, ami a regionalizálás és decentralizálás kérdéskörére irányuló erőfeszítéseinket jelenti: a nagy városról volt szó – azaz a „8 + Marosvásárhely” projektről (Marosvásárhelynek és a 8 szomszédos községgel való egyesülése, szerk. megj.), a környező helyihatóságokkal folytatott párbeszéd a 200.000 lakosú nagyváros létrehozása érdekében – ez azt jelentené, hogy Románia első tíz városa közé kerülne, lépést téve a városi agglomeráció felé, hiszen arrafelé tart Románia – s arra készítsük a humán erőforrást, hogy versenyképessé váljon egy konkurenciális világban. Tehát ez volt a jelszavam, Nagyváros, nem adtam fel, de sajnos a jelenlegi politikai konstrukció, a megye képviselői, az USL, nem is akartak erről hallani, egyáltalán nem foglalkoztatta őket ez a probléma. Elmondhatom, hogy ez nem egy sikertelenség, hanem olyan tény, amely a továbbharcolásra serkent, s mint azt mondtam, amikor akadályok gördülnek utamba, magunk mellé hívjuk a vásárhelyieket. A második nagy projekt a város felkészítésére vonatkozik, alapok lehívására regionális projektekre, azaz olyan helyi projektek beazonosítása, amelyeket regionális integrálhatók, hogy időben felkészülhessünk az európai alapok lehívására. Folyamatban ezen projektek kivitelezése, egyikük a Marosvásárhely Digitális Város Stratégia, amelynek első szakaszában állunk – a Szuperkomputer –, amelyben sikerült benyújtani a projektet a Gazdasági Minisztériumhoz, európai alapok lehívása érdekében. Ellenben, Önök is látják, mi történik a városi tanácsban, a városnak ezen egyenletből való kiemelése céljával. Súlyos és primitív, ami történik, hiszen két és fél éves munkáról van szó, amelyhez az egyetemi környezet, Marosvásárhely egész dinamikus társadalma is csatlakozott. Azok, akik rám szavaztak, tudják, miről van szó. Tudják a politikusok is, csak teszik magukat, hogy nem tudják. Fel kell készítenünk a várost, hogy szembeszálljon a konkurenciával, s ez kell legyen a célkitűzése valamennyi lakójának is. Beszélek a magyar lakosságról is, amely figyelemmel kíséri a város sorsának alakulását.

AGERPRES: Azt mondja, akadályokba ütközött a Marosvásárhelyi Helyi Tanács részéről. Ilyen körülmények között, mi a nagy tervek helyzete, mint például a Digitális Maros Stratégia gyakorlatba ültetése?

Dorin Florea: Felületesen jóváhagyott költségvetés, a tanácsosok kívülmaradása és visszautasítása volt a jövedelmek kivitelezését illetően, mert nekik mindig a kiadásokkal van gondjuk, de a jövedelem részen gyakorlatilag saját döntésük ellen vannak. A város saját jövedelemből mintegy 12%-ot vagy még többet fog behajtani, s a tanácsosok ellene szavaztak. Itt látszik a jelenlegi tanácsban uralkodó gyenge minőség. A Digitális Város – az RMDSZ-es, a PSD-s és PNL-s városi tanácsosok hozzáállása – olyan dolog, amely szerintem bárkit irritálna, s lehangoló, amikor kinn előterjeszted, s közben valaki tudomást szerez erről a tényről. Ezért nem akarok felhagyni a politikai tárgyalásokkal valamennyi politikai képviselővel, akik tévedésben vannak, amikor a város ellen szavaznak. Elítélendőnek tartom. Ezért nem átallom levelet írni Orbán Viktornak, Magyarország miniszterelnökének, hiszen a projekt partnere a magyar kormány által finanszírozott Sapientia Tudományegyetem is. Nem is szólva arról, mennyire felkavart az egyetemi környezet, nem tudják elhinni. Elfogadhatatlan, hogy egyetemi diplomával rendelkezz, s közben saját egyetemed ellen szavazz. Nevetséges, csaknem kínos. Ez a jövő, nekünk kell célt kitűznünk a város elé, elképzelni, hogyan szeretnénk, hogy kinézzen a város, mit nyújtsak gyerekeimnek, unokáimnak. Milyen irányba indul a város? Emlékekből, mesékből élünk, vagy a jövőbe kapaszkodva?

AGERPRES: Konkrétan, mit javasolt a Digitális Város projekt révén?

Dorin Florea: A Digitális Város projekt jól ismert. Marosvásárhely jövőjéről van szó, ami a városnak az európai kutatás elitjéhez való felzárkózását jelenti. Nem túlzok, mikro ezt állítom. Az IBM-mel kötött megállapodás, amellyel valamennyi nagy IT-cég figyelmét felkeltettük, az Issy-Les-Moulineaux (Franciaország, sz.m.) vagy a Silicon Valley (USA, sz.m.) mintájára – bár kissé erőltetett hasonlat, de ide jutottak ők is, nekik is volt egy kezdetük. Amikor kigondoltuk ezt a stratégiát, talán ez az a stratégia, amelyet a következő 100 évben Marosvásárhelynek elképzelhetünk, hiszen amikor az IBM aláírta az egyezményt Marosvásárhellyel, lemondott más országokról, lemondott Lengyelországról, valamint a lehetőségeknek más országokban való fejlesztéséről, s azt választotta, hogy Európa ezen részében városunk legyen a kutatás helyszíne. Mit jelent ez? Hogy a műszaki egyetemeknek és a kutatásra szakosodott egyetemeknek lesz a legkényelmesebb helyzete. Ugyanakkor, pezsgés lesz a szakemberek képzésében, vagy a nagy horderejű projektek kivitelezésében, amelyeket Marosvásárhelyen ültetik gyakorlatba. Tehát indulásban több ezer munkahely lesz, több ezer fiatal dolgozik majd az IT területén. S innen egy egész iparág fejlődik ki, ami az IT alapjait, valamint automatikusan az ezen a téren dolgozó társadalmakat jelent majd. Másfelől, ezért tulajdonra, humán erőforrásra van szükséged, valamint meggyőződésre, hogy az elgondolás megvalósítható. Ez Marosvásárhely szerepe is, kiemelkedő lakossághoz szólunk, amely jóval emancipáltabb, mint a többi körülöttünk élő. Az egyetemi környezet pedig a legérdekeltebb kell legyen, hiszen abban a pillanatban, amikor közösen eldöntjük, hogy létrehozzuk a Marosvásárhelyi Egyetemet – nagy, vegyes –, automatikusan a magyarok is támogatni és védeni fogják ezt az oktatási intézményt, hiszen a kolozsvárival leszünk majd konkurenciában. Tehát nem normális arra bátorítani a gyerekeket, hogy Kolozsvárra vagy Bukarestbe menjenek, nem normális, hogy a város elnéptelenedjen. Az a normális, hogy arra törekedj, hogy a város ne fásuljon el, ezért viszont merész programokat kell nyújtani az egyetemi, kulturális környezetnek, a társadalom dinamikus környezetének. Ez tart a városok elitjében, az elitek környezetében, s nem a politikai szólamok, amelyek ma vannak, s holnap már nincsenek.

AGERPRES: Ilyen projekt gyakorlatba ültetéséhez infrastruktúrára is szükség van, milyen az utak, a víz- és csatornahálózatok helyzete, melyek a város kilátásai ebben a tekintetben?

Dorin Florea: A polgármesteri hivatal és az önkormányzat társaságai helyesen elvégzett feladatai révén előnyös helyzetben vagyunk. Pontratettük a vízüzemet, a víz- és gázhálózatokat már nagy részben kicseréltük, elmondható, hogy a városi infrastruktúra szempontjából minden rendben van. Természetesen folytatjuk, hiszen Önök is tudják, hogy egyes helyeken szinte középkori körülmények uralkodtak, még léteztek pöcegödrök. Ma már nálunk nincs ilyesmi. Van egy új kisváros-modellünk, a Belvedere lakónegyed (a terv több mint 300 lakóházat, közművesítést, bekötőutakat tartalmaz, amelyet kilenc évvel ezelőtt 83 millió euróra becsültek, amelyből a polgármesteri hivatal 8 millió eurót fektetett az úthálózatba, a többi magán-befektetés, sz.m.), mindazzal, ami a vásárhelyiek számára a helyes élet minőségszabványát jelenti. A kerülőutakat és az autópályára nyíló utakat tekintve, amely a repülőtér fejlesztését tartja szem előtt, az egyik projektünk a gyorsvonatra vonatkozik, Régentől a Repülőtérre (a Marosvásárhelytől 18 kilométerre levő Nyárádtőn, sz.m.), a jövőben megvalósuló Nyárádtői Állomással, Maros fölötti hidakkal – valamennyit úgy képzelték el, hogy eleget tegyenek a regionális megközelíthetőségnek. Azaz Marosvásárhely nagyon gyorsan megtalálható és megközelíthető legyen a környező megyék felől: Kolozs, Beszterce-Naszód, Hargita és Brassó. A nagy baj, hogy nem történik semmi, hiszem a Metropolitán Övezet részeként szükségem van az illető környékek polgármesterinek döntésére. Ám ha megnézik, mi indult el a Metropolitán Övezet, a Megyei Tanács révén, mezőpaniti s még ki tudja milyen székhellyel, s Marosvásárhelyt kizárták, láthatják a hátrányom: politikusok, helyi politikai vezetők, akiknek fogalmuk sincs a Marosvásárhely jövőjéről. Ennek a lakosság tudomására hozásáról gondoskodom majd, mert úgy tűnik, két évvel ezelőtt hiába szavaztak. Nemhogy semmi sem történik, de olyan dolog történik, ami eddig láthatatlan maradt, éspedig: egy középszerűnél is alacsonyabb réteg rosszindulata, amelyet semmiképpen sem lehet katalogizálni a jelenlegi történelmi időszakban.

AGERPRES: Milyen a közberuházások szintje, milyen fázisban vannak, és hogy áll Marosvásárhely az európai pénzalapok idevonzásával?

Dorin Florea: Európai projektjeink összértéke 180 millió euró, a mi övezetünkben elgondolt régiós szintű projektek hozzávetőleg 500 euróra becsülhetők. Tehát csupán az a rész, amely Marosvásárhelyt illeti – és nem tudom, hogy a Megyei Tanács hogyan vélekedik – a megvalósíthatósági előtanulmányunk kapcsán bármikor hajlandó lennék az együttműködésre a környező települések polgármestereivel a projektek megvalósítása végett. Mivel az európai regionális pénzek bőségesek, ezért fontos, hogy minél többet lehívjunk ebből. Soha nem csökkentettem a beruházásokat. Ellenkezőleg, ennek trendje mindig növekedést mutatott. Ez munkahelyeket jelent, továbba azt, hogy a marosvásárhelyi cégeknek termelniük kell, mert nagy nehézségekkel néznek szembe manapság. Sajnos, csupán a polgármesteri hivatal beruházásai, illetve a még folyamatban lévő európai projektekbe való beruházás járul hozzá a cégek jólétének javításához, és a munkahely-teremtéshez. Ez nagyon fontos. Beruházásaink vannak majdnem minden ágazatban, a szociális, kulturális, infrastrukturális beruházások 28 európai projektben vannak jelen, ebből 14 befejeződött, a többiek a kivitelezés végéhez közelednek. A jelenlegiek közül be tudok mutatni önnek néhány befejezett, és néhány folyamatban lévő projektet. Ezek között található a „30 hektárnyi szennyezett terület rehabilitációja (Azomureş vegyi kombinát műtrágya-termelés), amelynek értéke 109.622.063 lej ÁFA nélkül, amelyből 107.370.534 lej POS- környezetvédelem és állami költségvetés, 2,1 millió lej saját hozzájárulás és 60.000 lej nem támogatható költség. Egy másik, folyamatban levő projekt „A Marosvásárhelyi Középkori Vár hasznosítása (kihasználása) újjárendezés és megőrzés révén, a környékbeli turisták számának növelése céljából, ennek értéke 29,2 millió lej, amiből 21,7 millió lej a POR révén, végrehajtási időszak: 2011-2014. A városnak és környékének turisztikai potenciáljáról való tájékoztatás elősegítése elnevezésű projekt, a Marosvásárhelyi Országos Turisztikai Tájékoztató és Promoválási Központ létrehozásával, 294.798,12 lej összértékű, amiből 188.885,61 lej POR-on keresztül. A legfontosabb projekt az Integrált Városfejlesztési Terv (IVFT - PIDU), amely három nagy projektet foglal magába: „Utcák korszerűsítése I. ” – amely 19 utca korszerűsítését irányozza elő, ennek összértéke 37.620.733,24 lej, amelyből vissza nem térítendő pénzügyi hozzájárulás 29.470.698,00 lej (POR); „Utcák korszerűsítése II. ” – amely 32 utca, valamint 27 utca vízhálózatának rehabilitációját irányozza elő, összérték 40.122.227,04 lej, amelyből 31.446.424,24 lej vissza nem térítendő pénzügyi asszisztencia; „Utcai monitorizáló rendszer” azon övezetekben, ahol a bűnözés kockázati szintje magas (Marosvásárhely megyei jogú város területén), a projekt összértéke 3.247.389,16 lej, ebből 2.581.639,48 lej a Regionális Operációs Program része. „A „tartós” turizmus fejlesztése Marosvásárhelyen – a Somostetőn létrehozott turisztikai infrastruktúrával – ennek összértéke 14.095.173,04 lei (POR), amelyből önrész 5.000.997,84 lej.

Az egyik, már megvalósult projekt „Az Állatkertek engedélyezéséhez szükséges színvonal elérése céljából megvalósított és implementált invesztíciós projektek” elnevezésű, amely révén az Állatkert területét hozzávetőlegesen 40 hektárral bővítették három, az állatok részére épített pavilonnal – elefántok, zsiráfok, kis macskafajták, vízimadarak – valamint 5 kifutóval – elefántok, zsiráfok, kis macskafajták, vízimadarak, medvék és hazai növényevők részére. A projekt összértéke 20.478.528 lej volt, amelyből 10.899.583 lej kormányzati pénzügyi hozzájárulás, 9.578.945 lej pedig önrész. Hasonló fontosságú projekt „A napenergiát újrahasznosító források értékesítése, és különösképpen a technológiai rendszerek elhelyezése Marosvásárhely municípium közintézményein belül és ezek közelében”, ennek értéke 60.038.644,00 lej,  amiből 59.029.068,00 lej a Szektoriális Operációs programnak köszönhető. E projektet a Környezetvédelmi Alapból társfinanszírozott „Zöld Ház” program egészíti ki, 4.266.846,00 lej összértékben. A „Marosvásárhely – Digitális Európai Város”, amely a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal általi közszolgáltatások hatékonyságának javítását célozza, 1.292.080,00 lej összértékű, amelyből 1.021.160,00 lej POS (CCE) hozzájárulás. Ugyanakkor projektjeink vannak parkok építésére, az idősek otthona rehabilitációjára, a tanügyi infrastruktúra korszerűsítésére, a közszolgáltatások hatékonyságának növelésére (a polgárok javára), a közigazgatás általi szolgáltatások minőségének és hatékonyságának javítására.

Vannak projektjeink, amelyekre még mindig keressük a finanszírozást. Ilyen a Marosvásárhelyt kikerülő Körgyűrű, Kolozsvár felé, a Víkend II. Projekt (egy új sport- s szabadidő központ, amely kiegészítené a jelenlegi Maros Komplexumot), valamint a Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház bekötő útja és mások.

AGERPRES: Önnek szemére vetik, hogy semmit sem tesz az új munkahelyek megteremtéséért. Milyen a stratégiája a város gazdasági jövője érdekében?

Dorin Florea: Nézzék csak, hogyan tették tönkre a helyi tanácsosok azt a lehetőséget, hogy a marosvásárhelyieknek legyen jövője, és gyerekeik tudják, mi vár rájuk. Nézzék, hogyan tették tönkre ezt a nagy projektet. Remélem, meggondolják magukat. Az összes területet és vagyoni kérdést (amelyet megpróbáltam Marosvásárhelyre hozni), amelyet megpróbálunk fejleszteni, a város fejlődését célozza különböző témakörökben. Tudva, hogy az üzleti szektor számára barátságos környezetet jelent a munkahelyek létrehozására – akár ingyen is rendelkezésre állunk. Komolyan foglalkozunk e problémával, ezért nagy hangsúlyt helyezünk a tanügyre, az egyetemi oktatásra, a felkészítési közegre – hogy ne csak diplomás gyerekeket, hanem a munkahelyekre felkészült embereket termeljünk ki.

Újjáélesztettük a Népi Egyetemet és megpróbálunk keresett témakörökben posztliceális és egyetem utáni tanfolyamokat indítani, megoldottuk az AZOMUREŞ vállalattal, hogy tartsa a kapcsolatot az iskolákkal, hogy a vegyészet részére szakembereket képezzenek ki. Tehát, az összes szinteken, a tanügytől a lehetőségek megkönnyítéséig, ez az, amit egy polgármester megtehet. Ismétlem azonban, hogy az Orvosi Kutatóközpont (a Digitális Maros Stratégiai Projekt két összetevőt ír elő, az IT&C Infrastruktúrát és a Digitális Várost a Kutatásért és Orvosi Informatikáért) ezen a vonalon mindent felfrissít, ez a folyamat dinamizálni fogja az egyetemi oktatást, amely ugyanúgy felélénkíti az üzleti közeget. Gondoljuk csak el, mit jelent az, ha itt laboratóriumaink vannak, aztán pedig jöhet a technológia alkalmazása. Gondoljunk egyből egy lehetséges hatalmas nyitásra. Ez egy jövőképes projekt, a jelent a középszerűség foglalja el, és olyan emberek, akik megígérték, hogy tesznek valamit, de nem tesznek semmit. (...) Abból, amit mondtam, tisztán kitűnik, hogy egyesek csak nyilatkoznak, de az a legrosszabb, hogy akadályoznak engem abban, amit csinálok.

AGERPRES: Szándékoznak olyan új projekteket bevetni, amelyek bevezetik vagy benn tartják e megyei jogú várost az európai turisztikai körforgásban?

Dorin Florea: Bár egyesek a Brassóban és Nagyszebenben jelen lévő „folyamatos֊” turizmusról beszélnek, a statisztikai adatokból kitűnik, hogy jóval meghaladtuk a szomszédos megyék és városok turistaforgalmát. Például több turistánk van, mint Nagyszebennek, ami rendkívüli és örvendetes dolog, hiszen nem csak az orvosi – vagy a szabadidős turizmusról beszélhetünk Marosvásárhelyen, hanem itt létezett egy zsidókból, magyarokból és szászokból álló közösség, amely az adott helyzet kialakulásához hozzájárult. Mivel az ország közepén vagyunk, tranzit-turizmusról beszélhetünk. Hasonlóképpen, a szép szabadidős övezetek megléte (Szováta és Segesvár) újabb látogatásra sarkall. Ebben kell gondolkodni.

A Drakula-mítosz kapcsán elgondolt projekt révén – ami a segesvári Drakula Park sikertelensége miatti haragomban született – mivelhogy én másképp látom a Drakula mítoszt, és más hangsúlyokat szeretnék adni, nem a Disneyland-féle szórakozás stílusában – a Drakula mítosz leple alatt Erdély egész érdekes vetületeit lehet kihangsúlyozni. Mert ugye – bárhova is mész, és turizmusról beszélve, Romániáról automatikusan Erdély jut az emberek eszébe, Erdélyről pedig Drakula, akarva-akaratlanul. Így „beállsz a Drakula mítosz alá”, és olyan dolgokat hangsúlyozol ki, amelyeket ismertté akarsz tenni, azokat a kulturális értékeket, amelyet szándékodban áll bemutatni. Akkoriban gondoltam át és ékeltem be ezt a projektet, amelyben nemcsak önzetlenségre van szükség, de fölöttébb fontos, hogy csapatban gondolkozzunk. E projektet Brassó, Kolozsvár és Segesvár elé helyeztem. Most ki akarom terjeszteni Besztercére is, mert ha egy turista Erdélybe érkezik, meg kell adni neki a lehetőséget, hogy 2-3 nap alatt minél élménygazdagabb területet fogjon be. Akkor mi választottunk magunknak egy témát, Brassó is választott egyet, most már mindenki egyénileg fejleszti a sajátját. Mi az IT részt és a virtuális város témáját választottuk, ez viszont nem jelenti azt, hogy ne hasznosítanánk a történelmi, kulturális kincset és értékeket. Tehát íme, az elkötelezettség e téren mindenki számára lehetséges (...) Segesváron ezt megszavazták a helyi tanácsban, majd Kolozsváron is, Brassóban is. Besztercén is szinten tartják a témát. Íme, a Drakula mítosz leple alatt mást is lehet csinálni, mint egyesek, akik megijedtek, és pszichózist kreáltak. Az ötletem épp akkor jött, amikor lemondtak a Breite Erdő projektjéről (Segesváron, ahol a Drakula Parkot fel akarták építeni, sz.m.), hisz Marosvásárhely automatikusan nyert volna ebből, ugyanis szállást tudott volna biztosítani az ideérkezőknek, ki lehetett volna hangsúlyozni a mítosz szép részét. Akkor, amikor az Ifjúsági Minisztériumnak és a román kulturális közeg felületességének köszönhetően ezt nem lehetett egy Disneyland-típusú szabadidős projekt felől egy sikeres projekt irányába terelni, íme, Charles herceg azonnal megtalálta a módját, hogy a turizmust a mezőgazdaság irányába közelítse vagy legalábbis abba az irányba, ahol a talaj és az itteni termékek ezt indokolják. Most remélem, megértik, mi bánt, amikor egyesek beleszólnak a marosvásárhelyi projektekbe, de nem javítanak rajta, hanem akadályozzák azt.

AGERPRES: Marosvásárhely az első város az országban, amely projekteket nyújtott be európai alapok lehívására, 48 tömbházlakás hőszigetelésére. Azonban a társfinanszírozást illetően szemrehányásokat tesz a Kormány címére.

Dorin Florea: Ez egy európai alapokból származó projekt. Elsők voltunk az országban. Nem akarok dicsekedni, csak méltányolni szeretném a Polgármesteri Hivatal közösségének munkáját. Ami nem felel meg nekem az ,hogy a projekt 33%-át én kell álljam, nem felel meg, mert egy ostoba intézkedés volt, amelyet akkor vezettek be, és a hivatalnak nincs keresnivalója ebben az egyenletben. Jó, hogy sikerült lehívni európai alapokat, és most ezeket ki kell javítani. 48 tömbházra nyújtottunk be projektet, a többi 60 mellett, amennyit eddig a polgármesteri hivatal megvalósított – hogy megmutassuk az embereknek, hogy mit jelent az energetikai hatékonyság, és ők is meg kell értsék, hogy a tömbházat nem egyéni egységnek kell tekinteni, hanem kondominíumnak, amely egyes nagyon tiszta szabályoknak veti alá magát.

AGERPRES: Gondolja, hogy a Kormány magára vállalja a 33%-os társfinanszírozást?

Dorin Florea: Igen, mert ez egy mesterséges dolog. 2002-ben készítették, 66%-át a Kormány, mivel hogy baloldali kormány volt, és 33%-át a lakosság. Jött egy új miniszter, igen Marosvásárhelyről, és hogy pénzre tegyen szert, arra kényszerítette a polgármesteri hivatalokat, hogy 33%-ot álljanak, így mentesítve a Kormányt. És ez nehéz helyzetbe sodort minket. Ez nem normális dolog, mert ha holnap következik a Marosvásárhelyen még nem hőszigetelt több mint 2000 tömbház, körülbelül 2200, ebben a pillanatban elmondhatom, hogy legkevesebb 10-12 évre a polgármesteri hivatal költségvetése, csak az illető szektorba fog menni. Azután majd következnek a magánházak. Nem, a Kormány ki kell utaljon egy támogatást, amely kell tükrözze szociális komponensét, a lakos pedig tudatában kell legyen, hogy ezt a dolgot meg kell tenni.

AGERPRES: Az utóbbi időben sokat beszéltek a Marosvásárhelyi Szív-érrendszeri és Transzplantációs Intézet körül (IBCvT) kialakult helyzetről, míg önt azzal vádolják, hogy hozzájárult az intézmény jogi személyiségének elvesztéséhez. Az ön véleménye szerint mi a valós helyzet?

Dorin Florea: Nagyon egyszerű. Nagyon sajnálom ezt a hamis témát – és teljes őszinteséggel mondom – csak a szenzációt keltő részt akarták kiemelni, fáj elmondanom, hogy Deac professzor (Dr. Radu Deac) nagy tévedésben van, nem tudom hogy milyen érdekeltségei vannak, de nem tudom elhinni, hogy oda jutott, hogy egyes középszerű politikusok marionettje legyen, mivel hogy minden amit mondanak, 2 mondattal megcáfolható. A Központ (IBCvT) tehát nem számolódott fel, a polgármesternek semmi köze nem volt, ellenkezőleg, mindig is támogattam, és rendelkezik az átültetések végrehajtásához alkalmas felszereléssel és személyzettel. Azonban egyes érdekekből kifolyólak, amelyeket azt hiszem ismerek, de mások jobban tudnak, nem végeznek átültetéseket. Megtehetik. Ezekkel a lépésekkel együttesen sokat ártottak Marosvásárhelynek és az orvosi központnak, és ha megkérdik őket, hogy miért nem végezték el az első átültetéseket Romániában, mert az összes feltétel adott volt, akkor rájönnek, hogy mennyire ragaszkodtak ehhez a központhoz, amit Marosvásárhely jelent. Vagy a város érdekeit, vagy a te saját érdekeidet nézed, hogy ne is beszéljek a családi érdekekről.

AGERPRES: Milyen célt követtek, amikor az IBCvT-t a Marosvásárhelyi Sürgősségi Kórházhoz csatolták?

Dorin Florea: A cél az volt, hogy megőrizzük a vezető szerepet az övezetben, hogy területi kórház maradjunk. A területi kórház egy menedzsment egység kell legyen, egységes menedzsmenttel, rendelkezzen egy hitelutalványozóval, amely tartalmazza az összes olyan szekciót, amelyek egy ilyen kórház esetében szükségesek. Az országban 7 ilyen lesz. Marosvásárhely volt az első az országban, a craiovai mellett. Mert ugyancsak a helyi ambíciók teszik azt, hogy a jászvásári és a kolozsvári különböző intézmények vagy helyi érdekek között ingadozzon. És akkor nálunk a legnagyobb dolgot sikerült megvalósítanunk, mivel hogy a romániai kórházak elitjében kell maradnunk. Figyeljék meg, hogy mennyire szorgalmazzák Marosvásárhely kitiltását. Mert a jogi személyiséggel rendelkező Intézmény kilépése lehetetlenné teszi a regionális kórház létrehozását. Nézzék ez egy személyes érdek, ami gátolja a változást az orvosi területen! És egy professzor, aki kilépett a rendszerből (Radu Deac), ahelyett, hogy szépen megöregedne, nézzék, mire vetemedik és mire képes. Őszinte sajnálattal, mondom, hogy én, aki ott dolgoztam, biztosan tudom, hogy a kollektív érdekek és a páciens érdekei fölött, valószínű személyes érdekek állnak. De, ha kutakodnak, meglátják, hogy ki vezet, ki ténykedik… bátorítjuk a nárcizmust.

AGERPRES: Hogyan sikerült a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatalnak megoldania a kóbor kutyák problémáját, olyan problémáról lévén szó, amelyre az ország városainak zömében nem találtak megoldást?

Dorin Florea: Ez jelenti a hisztérikus és kínos Romániát: hogy Bukarestben kutyaharapás okozza a japán üzletemberek vezetőjének halálát, hogy annyi tragédia történjen, amelyeknek gyerekek az áldozatai, és olyan felelőtlen Parlamentünk legyen, amely ilyen ostoba törvényt hozzon. A törvényt azok ellen kell fordítani, akik csúfot űznek a kutyákból. Nem a polgármester űz csúfot a kutyákból egy településen, hanem a felelőtlen lakos, aki nem érti meg, hogy egy kutya nevelése felelősséggel jár. És ily módon a törvényt az ellen kell fordítani, és ne ellenem intézkedjenek. Lépéseket kell tennem, hogy ne legyen állaturalom az országban. Egy bolond politikusokkal teli ország, aki ezt a tragédiát teremtette. Igen, megoldásokat kellett keresnem, hogy megoldjam ezt a problémát, a kutyákat Németországba szállítottam, több variánssal próbálkoztam. Marosvásárhelyen nem találsz senkit – pár kivétellel – aki kutyát váltana ki a menhelyről, hogy otthon babusgassa. Menhelyet építettem, hotelt építettem, van egy teljes felszereléssel ellátott (rekeszek, altatók), kutyák szállítására alkalmas járművünk (mentő), azt hiszem egyedüli az országban.

AGERPRES: Marosvásárhely municípium kísérleti városnak tekinthető, a romák problémájának megoldási módját illetően. Mennyit képvisel ez az etnikum a város szintjén és mekkora befektetéseket irányítottak erre a célra?

Dorin Florea: Marosvásárhelyen szintén a a cigány gyerekét viszik autóval, mosdassák, rendezik, etetik, tanítják és délután hazaviszik. Ez egy fantasztikus dolog. Nem is tudják elképzelni, hogy a tanulatlan idősebb cigányok jönnek és kérdezik a gyermekeket, hogy milyen a pénz, hogy kell számolni és hogy kell olvasni. Ez egy kivételes dolog. A gyermekek hazajönnek és viselkedni tanítják a szülőket, és megtanítják őket hogy, hogy helyezzék a szalvétát az asztalra. A projektnek sikere van. Azt mondtam, hogy ha megmentem azt a gyereket, akkor el tudod fogadni a cigányt is.

Másodsorban, a lakásoktól, a civilizált módig – víz, csatornázás. Emlékezzenek, hogy mennyit kritizáltak a nemkormányzati szervezetek, hogy mosodát és tusolókat építettem nekik. A víz ingyenes (a Hidegvölgyben), a szemét elszállításáért nem kell fizessenek – azért pedig, hogy állandóan szemetelnek nem bocsátok meg nekik soha. A munkahelyekről már nem is beszélek, a köztisztaság területén dolgoznak, mert azelőtt nem dolgoztak. Az Ady negyed (Szabadság utca) rendbe van téve, a garzonlakásokban lovak voltak. Egyiket sem láttam (ONG-k), hogy sírjon utánuk. És azért kértem, hogy ezt a programot (a cigányokért) európai- és kormány alapokból finanszírozzák, de valójában senkit nem érdekel.

Az ők problémája körülbelül 1,5%-ot képvisel, a város problémáinak megközelítően 2%-át, ugyanennyi az arányuk a lakosságon belül, a költségvetésnek évente 8-10%-át fordítottam rájuk, hogy rendbe legyenek. Emlékezzenek csak, hogyan nézett ki a Hidegvölgy, természetesen még most is csúnyán néz ki, de nincs honnan pénzt vegyek el, hogy pontra tegyem a dolgokat egy éjszaka alatt.

AGERPRES: Még tartja véleményét, miszerint ön az a polgármester, aki az utcáról vezeti a polgármesteri hivatalt?

Dorin Florea: Minden kommunikálási módszert kipróbálunk. Már az elején, mikor a polgármesteri hivatalba kerültem, azt mondtam, hogy az utcáról fogok vezetni, és nem létezik polgármesteri siker, ez a város lakóinak a sikere kell legyen. Azért mondom el ezeket a dolgokat, mert én hittem és hiszek bennük. A lakosokkal folytatott párbeszéd és együttműködés lényeges dolog. Sajnálatos módon ez 12 éve nem sikerül, annak ellenére, hogy közeledünk feléjük. A polgármesteri hivatal munkáját az emberek méltányolják, ami számomra megtisztelő, de ugyanakkor nagyon elkötelez. És akkor az emberek nem elég figyelmesek – megfigyeltem napi nehézségeik és azon gondjaik, hogy a politikusok, hogyan adjanak nagyobb fizetéseket és nyugdíjakat, amint megígérték, valójában az ők gondjaik teljesen más helyen keresendők. Mihez kezdenek majd a gyermekeik, mi lesz a jövőjük, mi fog még történni? Sajnos nem elég figyelmesek. Meg fogom találni annak a módját, hogy felelősségérzetük legyen, és hogy a város érdekeinek védelmére szólítsam fel őket, mivel hogy én voltam az, aki második mandátumom ideje alatt, egy köztéren elmondtam, hogy ha továbbra is akadályozzák a város projektjeit ( a politikusok), megoldásokat találok arra, hogy az emberekhez forduljak, és ugyanakkor megszólítsam őket, hogy jöjjenek és köztéren védjék meg a város projektjeit. Úgy mondtam, és szavamat betartom. A közösségi oldalakon kezdtem, amelyek révén a lakosság egy részét meg tudom szólítani, továbbá a helyi sajtón keresztül – azonban látják, hogy az írott sajtó milyen irányba tart – de elmegyek az emberekhez, a negyedekbe, és párbeszédet kezdeményezek. Van szenátorunk és képviselőnk… mi több, a nemsokára kiadásra kerülő tájékoztató nyomtatványon keresztül. AGERPRES.